Afrikai sügérek

Legfőképp az erős ivadékgondozó ösztön az, ami sokakat eltántorít az afrikai sügérek tartásától. Az is ide vezethető vissza, hogy kevés olyan halfaj van, amelyekkel sikeresen társíthatók. Nemenként más és más szaporodási ingerkeltés jellemezheti a fajokat. A legtöbb faj jellegzetessége, hogy akváriumi körülmények között minden esetben a domináns hím színezete a legintenzívebb.

SZÁJKÖLTŐK

A szájköltő sügérek nőstényei a megtermékenyített ikrákat jellemzően a szájukba veszik, majd azokat ott tartva folyamatosan forgatják, rendszeresen friss, oxigéndús vizet biztosítva ezzel számukra. A legtöbb faj a szabadon engedett ivadékokat még jó ideig védelmezi, mindezt határozott agresszivitással karöltve.

Az ívás látványos esemény. A nőstény 1-5 darab ikrát présel ki a tojócsövéből, amelyeket egy sebes mozdulattal a szájába vesz. Ezt követően a hím ikrafoltja (a nemek meghatározásakor ez ne tévesszen meg senkit, ugyanis ikrafoltok a nőstények anális úszóján is előfordulhatnak) felé kapva megtörténik a megtermékenyítés, avagy a hím ekkor bocsátja ki a spermiumot. Mindez újra és újra lejátszódik egészen addig, amíg a nőstényben ikrák vannak.

A lárvaállapot elérése fajtól függően 8-10 nap. A forgatás szintén fajtól függően 20-25 napig tart, ezalatt a hal többnyire egyáltalán nem táplálkozik. Előfordul, hogy zsúfolt környezetben a zaklatásnak vagy stressznek kitett nőstény nem engedi ki az ikráit. Ilyenkor ajánlatos a halat elkülöníteni, ugyanis megeshet, hogy lenyeli azokat; egy másik esetben az ivadékok éhen pusztulnak. Bár ritka, de olyan esettel is szembe találhatjuk magunkat, amikor a hal néhány napot követően lenyeli az ikrákat. Ez rossz nevelőre, genetikailag selejt egyedre adhat magyarázatot.

Jól bevált módszer az ún. köptetés, amikor is a nősténytől mesterséges módon vesszük el az ikrákat. A 16. nap környékén bátran nekieshetünk, ekkorra ugyanis már bizonyossá válik, hogy az ivadékok életképesek lesznek. A hal kopoltyújára ujjainkkal enyhe nyomást gyakorlunk, száját körmünkkel kifeszítjük, majd víz alatt kirázzuk az ivadékokat a szájából.

KÖVEKRE ÉS EGYÉB KEMÉNY FELÜLETRE IKRÁZÓK

Képviselői a Malawi-tóban nem élnek. Egyes fajok lapos kövek felületére, kövek közötti résekbe vagy barlangok mennyezetére, míg mások üres csigaházakba rakják le ikráikat. Azokat az esetek többségében a nőstény óvja, míg a hím a kiválasztott területet védi. Az ikrák általában 8-10 nap elteltével alakulnak lárvákká, majd újabb 7-8 napot vesz igénybe, amíg az apró ivadékok kiúsznak.

A NEMEK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉRŐL ÁLTALÁNOSSÁGBAN

A malawi fajok nagy részénél a hím és nőstény állatok színezete egymástól teljesen eltérő. Ezt nevezzük ivari dichromatizmusnak. Más fajoknál ivari dimorfizmus figyelhető meg, avagy a hím és nőstény alakban és / vagy az úszók méretében mutat eltérést. Egyes fajoknál azonban a nemek megkülönböztetése nem egyszerű, ugyanis látszólag semmilyen külső jel nem ad támaszpontot a haltartónak. Szerencsére nem így van, a helyzet tehát közel sem reménytelen. Megfelelő fénynél egy nagyító segítségével ivarérett állatoknál a halak neme jó eséllyel megállapítható.

Has felől indulva előbb a végbélnyílás (felső), majd a nemi szerv (alsó) látható

A hímeknél a két nyílás nagyjából egyforma, míg a nőstényeknél az ivarnyílás szemmel láthatóan nagyobb, valamint a két nyílás egymáshoz közelebb, szorosan helyezkedik el.

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat